Mezőtúr Jász-Nagykun-Szolnok Megye délkeleti részén fekvő mezőváros. Vonzásköre számára kereskedelmi, egészségügyi, közlekedési, oktatási, kulturális szolgáltatásokat nyújt. Adottságai következtében kedvelik a természetjárók, halászok, vadászok. Mezőtúr a Nagyalföld középső részén, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Hortobágy-Berettyó partján fekvő város, elnevezését az Árpád-korban már ismert Túr folyóról kapta. A Váradi regestrum, írásos emlékművünk 1219-es bejegyzésében Túr falu megnevezéssel már szerepel településünk említése. Mezőtúr Nagy Lajos királytól nyerte el a mezővárosi rangot, aki Anjou-liliomos címert adományozott a városnak. Mezőtúr a középkortól kezdődően vált az Alföld egyik jelentős vásárvárosává, kereskedelmi útvonalává a híres Túri vásárok révén. A történelmi múltat, az évszázados kulturális, művészeti és természetvédelmi hagyományokat őrző város számos meglepetést tartogat az idelátogatók számára. Mezőtúr főterén az 1928-as építésű Városháza tornyából gyönyörű panoráma nyílik a városra: a Református Nagytemplom, az Úri Kaszinó, a gimnáziumok épületei, a Városi Galéria, a Római Katolikus Templom, kissé távolabb pedig a mezőtúri téglából épített Újvárosi Református Templom meghatározzák a város látképét. A főtéri I. és II. világháborús emlékművek, a Kossuth- szobor, Nagy Lajos király szobra, valamint a Szabadság téri Dózsa György szobor a mezőtúri történelem pillanatait idézik fel. A Városháza előtt elterülő park az Alföld egyik legszebb főterévé varázsolja a főtért, a Kossuth teret.
Mezőtúr városszerkezetét a földrajzi adottságok és a történelmi-kereskedelmi útvonal hagyományai alapozták meg. A Berettyó-hídfő mentén kialakuló központot, a várost tengelyként átszelő mai Dózsa György út köti össze a többi városrésszel. A város tekintélyt parancsoló épületei is ennek a tengelynek a mentén helyezkednek el, ugyanakkor a városközpontot körülölelő területek törtvonalú, zegzugos utcái sajátos hangulatot kölcsönöznek a településnek.
A vásárairól híres település ipari fejlődését nagyban meghatározta a város természeti értéke, a kiváló minőségű, vörösre égő mezőtúri agyagnak a feldolgozása.
A túri fazekas kézművesipar több évszázados múltra tekint vissza: a középkori mázatlan fekete kerámiát majd a XIX. századtól a mázas kerámiát készítő fazekasműhelyek alkotásai, a túri korsók, bödönök, kanták, butellák nélkülözhetetlen elemeivé váltak a paraszti háztartásoknak.
A XIX- XX. század fordulóján, a fazekasmesterség virágkorában alkotott Badár Balázs (1855-1939), aki a polgári ízlést követő dísztárgyaival világhírűvé tette a mezőtúri kerámia művességet. Magyarország egyik legnagyobb népi kerámia gyűjteményét a Túri Fazekas Múzeum gondozza, a Badár emlékházban pedig a Badár család fazekassága került kiállításra a ma is működő eredeti alföldi fazekasműhelyben. A helyi népi kerámiamesterség elismeréseként a mezőtúri fazekasság 2009-ben felkerült a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Listájára.
Mezőtúrt átszeli a Hortobágy-Berettyó főcsatorna, amely a torkolati zsiliprendszernél kapcsolódik a Hármas-Köröshöz. A város mellett kanyargó holtágak háborítatlan természeti kincsekben bővelkednek: a Halásztelek-Túrtő-Harcsás holtág rendszer, ahol az önkormányzat és a Horgász Egyesület együttműködésével kialakított "Horgásztanya" fogadja a horgászturistákat, valamint a Peresi-holtág, amely a maga 27.6 km hosszúságával a Kárpát-medence harmadik legnagyobb holtág rendszere. A város menti területek, a kanyargó holtágak és a mezőtúri épületek, emlékek, népi hagyományok gazdag élményeket rejtenek magukban a vendégek számára. A Túri vásárt és a hozzákapcsolódó művészeti programokat, a város civil szervezeteinek érdekes, színes rendezvényeit, eseményeit és a mezőtúri hétköznapok pillanatait, természeti kincseit érdemes megismerni! Városunkról bővebben a információt kaphat, ha meglátogatja a www.mezotur.hu honlapot. Szeretettel várjuk Mezőtúron, látogasson el hozzánk!